Hogyan alakítsunk szakszervezetet?
2012 szeptemberi frissítés


Bár a szakszervezet az alakuló üléstől kezdve működhet, tagokat toborozhat, előkészítheti későbbi tevékenységét, azonban valamennyi szakszervezeti jogosultságát csak a nyilvántartásba vétel után gyakorolhatja. Kiadványunk célja segítséget nyújtani abban, hogy a szakszervezet megalakulása jogszerű legyen, és a nyilvántartásba vétel mihamarabb megtörténjék. Sorra vesszük az alakulás egyes lépéseit, összegyűjtjük a szükséges tudnivalókat és a jogi buktatókat. Ezen túl olyan iratmintákat is közzéteszünk, amelyek kiállták a próbát a gyakorlatban is – mind a bíróságok előtt, mind a szakszervezet működése során.

Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján bárki létrehozhat másokkal szervezeteket vagy közösségeket, illetve csatlakozhat ilyenekhez, és részt vehet azok tevékenységében. A szervezetek létrehozásának részletes szabályait jelenleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64. §-ai határozzák meg. Amikor szakszervezetet alapítunk, vagy szakszervezetbe belépünk, egyesülési jogunkkal élünk, a szakszervezet az egyesületek egyik különös formája.

Az egyesülési jog azonban nem korlátlan: gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését (azaz a szervezetek tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására), nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Tilos az egyesülési jog alapján fegyveres szervezetet létrehozni, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység sem végezhető.

E törvényeken kívül a Munka Törvénykönyve biztosítja a szervezkedés szabadságát és a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában. Kimondja, hogy a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthatnak, illetve az általuk választott szervezetbe beléphetnek. Ezen kívül joguk van ahhoz is, hogy a munkaszervezeten belül szakszervezetet hozzanak létre. Szintén a szervezkedési szabadság részeként a szakszervezetnek joga van ahhoz, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, és ezek működésébe tagjait bevonja.

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) Magyarország által is ratifikált 87. számú Egyezménye alapján a munkavállalók mindennemű megkülönböztetés nélkül jogosultak szervezetek létrehozására, valamint - kizárólag az érintett szervezet szabályaitól függően - jogosultak csatlakozni a maguk választotta szervezethez, előzetes jóváhagyás nélkül. A munkavállalók szervezeteinek jogukban áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységüknek megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná. E jogosítványokat az ILO egyezmény értelmében sem a nemzeti jogalkotás, sem a jogalkalmazás módja nem korlátozhatja.

Végül a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályait (egyelőre még) a 6/1989. IM. rendelet tartalmazza.

Ha szakszervezetet akarunk létrehozni, a felsorolt jogszabályokat kell figyelembe vennünk, a szakszervezet létrehozása ugyanis az ebben megfogalmazott általános szabályok szerint történik.

A szakszervezetet elsődlegesen célja különbözteti meg az egyéb egyesületektől, az, hogy kifejezetten munkavállalói érdekek védelmére alakul. A szakszervezet bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezzel nyeri el jogi személyiségét, ettől kezdve lesz jogképes, azaz szerezhet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket saját nevében.

Az egyesületek, így a szakszervezetek is úgy alakulnak, hogy legalább tíz alapító tag kimondja az egyesület megalakítását a szakszervezet alakuló ülésén, elfogadja az alapszabályát, és megválasztja ügyintéző és képviseleti szerveit. Feltétel még, hogy az egyesület Magyarországon rendelkezzen székhellyel. Az alakuló ülés után a szervezet képviselőjének kérnie kell a szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, ehhez csatolni kell még az alakuló ülés jegyzőkönyvét, jelenléti ívét, a szakszervezet alapszabályát, a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát, valamint a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. A dokumentumokat célszerű előre elkészíteni, hogy az alakuló ülésen már csak kiegészíteni, korrigálni és aláírni kelljen. Mind közül az alapszabály-tervezet elkészítése igényli a legtöbb időt és odafigyelést, így ezt mutatjuk be elsőként.

A teljes kiadvány és a szükséges dokumentum minták letölthetők a lap aljáról.