Esélyegyenlőségi képzés Pécsett


2014. június 16-án tartotta a LIGA Szakszervezetek Dél-dunántúli régió kapacitásfejlesztési projektje esélyegyenlőségi képzését Pécsett. A LIGA Akadémia által szervezett tréning jogi előadásokból, valamint szituációs, illetve un. érzékenyítő gyakorlatokból áll.

A jogi tananyag kiterjed a diszkrimináció elleni fellépés nemzetközi hátterére (ENSZ, Európai Unió), valamint a hatályos magyar joganyagra külön hangsúlyt helyezve a foglalkoztatás, az áruk-szolgáltatások, az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, valamint a lakhatás területeire. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Dr. Kéri Ádámot, jogi szakértőnket, a képzés egyik trénerét.

Ön számos év tapasztalatával rendelkezik az esélyegyenlőségi illetve diszkriminációs ügyek területén. Mit gondol, van-e jelentős különbség a hazai és a külföldi joggyakorlatban illetve a hozzáállásban?

Mindenképpen van. Az esélyegyenlőségi direktívákat az Európai Unió 2000-ben bocsájtotta ki, s ezt követően kerültek implementálásra a tagállamokban. Megfigyelhető, hogy amíg a Nyugat-európai országokban a diszkriminációs ügyek komoly jogsértésnek számítanak, addig az új tagállamokban viszonylag új területként kezelik őket. Kisebb jelentőséggel bírnak, s maguk a bírák sincsenek teljesen tisztában a diszkriminációra vonatkozó szabályrendszerrel, valamint időnként nyelvi akadályok is jelentkeznek.
Ugyanakkor a magyar jogalkotás is felismerte a téma jelentőségét, a diszkrimináció tilalma valamennyi jogterületen be lett illesztve. Az új Munka törvénykönyve is kiemeli, s ez alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén visszahelyezést is lehet igényelni, ami kivételes.

Mely területeken (foglalkoztatás, az áruk-szolgáltatások, az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, valamint a lakhatás) fordul leggyakrabban elő jogsértés?

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál az esetek közel 80 %- a és az elutasítások nagy része is a foglalkoztatási területről kerül ki. Ezen belül is a leggyakrabban hivatkozott védett tulajdonságok a nem és az életkor. Általánosan elmondható, hogy a hölgyek a munkaerő-piacra való belépéstől kezdve a kilépésig valamennyi stádiumban hátrányban vannak, valamint megfigyelhető az életkor miatti diszkrimináció erősödése.

Melyik esetre - amely képviseletét Ön látta el - emlékezik legszívesebben vissza?

Az eset, amelyet itt említenék az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvét sértette. A nők átlagban 10-20 %-kal keresnek kevesebbet ugyanazért a munkáért mint férfi kollégáik. A konkrét esetnél a panaszos hölgy egy kínai termékeket forgalmazó cég ügyfélszolgálati osztályán dolgozott egy másik hölggyel és egy férfi kollégával együtt. Mind a hárman azonos munkaszerződéssel és munkaköri leírással rendelkeztek, sőt a hölgyet ki is nevezték a csoport vezetőjének, mégis a férfi kapott fizetés-emelést. A hölgy panaszt tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, a cég azzal védekezett, hogy a hölgy fizetése már így is a minimál bér kétszerese. Három évig tartott amíg az ügyet sikerre lehetett vinni, a bíróság ítéletét a cég megtámadta, de a Kúria megerősítette, hogy diszkrimináció történt. A céget megbüntették és az érintett sérelem díjat követelhetett.

Tapasztalható-e változás az emberek hozzáállásában az elmúlt évek során, csökken-e a diszkrimináció véleménye szerint?

Igen. Sajnos rosszabbodik a helyzet, nő a diszkrimináció és véleményem szerint ez a válság hatására vezethető vissza. Magyarország a válságnak jobban kitett országok között van, s a munkavállalók kifejezetten kiszolgáltatott helyzetben vannak, részben a 2012-ben hatályba lépett új Munka törvénykönyve miatt is. A válság, a munkanélküliség növekedése és a kiszolgáltatottság lényegesen alacsonyabb tolerancia küszöböt eredményeznek mint korábban. Ez egyébként nem magyar sajátosság, világszerte megfigyelhető jelenség.

Szólj hozzá!

IP: 54.92.194.75

Írd be az alábbi kódot: